A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának aulájában tartott eseményen dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere mondott köszöntőt, aki a Páneurópai Piknik és határáttörés jelentőségéről is szólt abban a folyamatban, amely a kettészakított Európa újraegyesítéséhez vezetett.

A jelenlévők több érdekes előadást is meghallgathatnak. A bevezető előadás témája: Habsburg Ottó huszadik százada Közép-Európában volt, az előadó: dr. Ormos Mária, akadémikus, professzor emerita, a Pécsi Tudományegyetem BTK Modernkori Történeti Tanszékéről. Előadásában Európa válságokkal teli 20. századi történetét mutatta be, összekacsolva azt a Közép-és Páneurópa-gondolat formálódásával és Habsburg család sorsával, Habsburg Ottó életpályájával.

Dr. Nagy Mariann történész, Pécsi Tudományegyetem BTK Újkori Történeti Tanszékének docense az osztrák-magyar gazdasági közösségről, a kettős monarchia közös piacának előnyeiről tartott előadást. Beszédes adatsorokkal bizonyította a dualizmus-kori magyar gazdasági növekedés jelentőségét, bemutatva a fejlődés hátterében meghúzódó okokat.

PhD.Suba János, a Hadtörténeti Intézet, Múzeum és Levéltár történésze, alezredes, „Az osztrák-magyar határ kijelölése és határokmányai 1918 után" címmel tartotta meg referátumát Összefoglalójában bevezette a hallgatóságot abba a folyamatba, amely a békék megkötésétől a valóságos, fizikai határ kijelöléséig és létrehozásáig tartott.

Ő utána PhD. Tóth Imre, történész, egyetemi docens, múzeumigazgató (Nyugat-magyarországi Egyetem KTK Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet, Soproni Múzeum) következett, „Mit tehet a politikus, ha közép-európai és magyar? Kánya Kálmán és Közép-Európa felépítése az 1930-as években" című előadásával, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a két háború közötti hivatalos külpolitikai irányzat mellett létezett alternatív gondolkodás a kormányzati körökben, mely Közép-Európa államainak kooperációját tűzte ki célul. Ezek a gondolatok azonban nem jutottak el a megvalósulás szakaszába.

A szünetet követően dr. habil. Gyarmati György, történész a Pécsi Tudományegyetem BTK Modernkori Történeti Tanszékének egyetemi tanára fejtette ki gondolatait „Az elmulasztott Páneurópai Piknik: a Monarchia széttagolt közös piacának újraálmodása a világháborúk közötti magyar politikai közgondolkodásban" című előadásában. A referátum azokra a - kormányzati politika holdudvarában keletkezett - gondolatokra hívta fel a figyelmet, amelyek szintén az együttműködés szükségességére helyezték a hangsúlyt. Gyarmati szerint a Köztes Európai térség államai nem tudtak élni az első háború után „rájuk szakadt" lehetőséggel, nem voltak képesek együttműködésre használni a kialakult nagyhatalmi vákuum lehetőségét. A jégkorszak vége: az enyhülés kezdete az osztrák-magyar kapcsolatokban,1955-1956. címmel

Dr. habil. Gecsényi Lajos, történész, ny. levéltári főigazgató, (MTA Történettudományi Intézet) a két ország hivatalos kapcsolatainak alakulását vette sorra, miközben felhívta a figyelmet arra, hogy a kapcsolatok a legsúlyosabb hidegháborús években sem szűntek meg teljesen, sőt a hivatalos kormányzati politika mellett is léteztek csatornák a kölcsönös cselekvésre. Őt követően „Burgenland fejlődése két földrajzi megközelítésben" címmel.

PhD. Jankó Ferenc, geográfus, a Nyugat-magyarországi Egyetem KTK Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézetének adjunktusa tartott előadást. Ebben arról szólt, hogy hogyan történt (történik) meg Burgenland recepciója az osztrák földrajzi gondolkodásban, hogyan vált részévé a tartomány szomszédunk tudományos- és közgondolkodásának.

Dr. habil. Szarka László, történész, dékán (Selye János Egyetem Tanárképző Kara, Komárom) referátuma (A virtuális piknik: az új „Közép-Európagondolat" megszületése és formálódása az 1980-as években) történészi nézőpontból beszélt azokról a kísérletekről, melyek a Közép-Európa gondolat újjászületését célozták az 1980-as évektől a térségbeli rendszerváltásokig. Az interpretáció hitelességét az is aláhúzta, hogy tervek formálódásának, sorsának az előadó személyesen is nyomon követője és részese volt.

Utolsó előadóként Slachta Krisztina, történész, egyetemi tanársegéd (Pécsi Tudományegyetem BTK Modernkori Történeti Tanszék) mutatta be, hogyan jelent meg a Páneurópai Piknik a Stasi bürokratáinak látóterében. Az előadás kifejezően bizonyította, hogy az NDK titkosszolgálata 1989 nyarán mennyire érzéketlen volt a magyarországi és NDK-beli változásokkal kapcsolatban. Kiválóan bizonyította a hivatalos szervek dezorientáltságát, amely sietette a kelet-német állam összeomlását.

A konferencia része a „Weg in die Freiheit - Út a szabadságba" címet viselő projektnek, amely az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.