Jó hangulatú, vidám családi nappal ünnepelte Sopron a Páneurópai Piknik jubileumi évfordulóját. A rendezvényen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a rendszerváltozás időszakát elevenítette fel.

Egész napos csalási és szabadidős programok várták az érdeklődőket a Páneurópai Piknik Emlékparkban. Bográcsfőzés, könnyűzenei programok, gyereksarok, gasztronómia, kézműves sátor, vásárosok - mindezek valódi piknik hangulatot hoztak a határáttörés helyszínére.

A konferenciasátorban elsőként a Páneurópai Piknik egykori főszereplői elevenítették fel a 25 évvel ezelőtt történteket. Gyarmati György moderálásával Filep Mária és dr. Magas László egykori főszervezők, Bella Árpád egykori rangidős határőr, valamint Földváryné Kiss Réka történész adott bepillantást a kulisszák mögé.

Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik Emlékparkba érkezve elsőként emlékszalagot helyezett el az egykori határkapun, majd a fotósok és újságírók gyűrűjében a konferenciasátor felé vette az irányt. Szinte méterenként megállt, fogadta a gratulációkat és beszélgetett a családi nap résztvevőivel. A szerencsésebbek közös fotókat is tudtak készíteni a miniszterelnökkel, aki készségesen állt rendelkezésre, ahogy mosolyogva mondta „selfik" készítéséhez.

Ezt követően szűk körű beszélgetésen vett részt Cristine Lieberknechttel, Türingia miniszterelnökével; valamint Johannes Singhammerrel, a Bundestag alelnökével.

"Bátran vállalhatjuk, a magyar szabadságszerető és szabadságharcos nép, csak a szabadság rendjében érzi magát jól."- fogalmazott a konferenciasátorban Orbán Viktor, ahol kérdezője Rákay Philip, az MTV Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese volt.
- A rendszerváltást megelőző világban a kiszolgáltatottság érzését nem lehet elmagyarázni, az ember úgy élt, hogy bármit meg lehetett vele tenni - jelentette ki Orbán Viktor, aki felelevenítette azt is, hogy a diktatúra idején nem lehetet szovjet típusú mesékkel kiszorítani a magyar meséket, melyek mélyén a szabadságszeretet van.

A kormányfő szerint nem véletlen, hogy az 50-es években Közép-Európában a legdurvább kommunizmust hazánkban kellett bevezetni. Ha egy kicsi rés nyílik a diktatúra pajzsán, ott a magyarok szabadságvágya azonnal utat keres magának - fogalmazott. A legvidámabb barakkra és a kádári alkura vonatkozó felvetésre a kormányfő hangsúlyozta, a magyar nemcsak szabadságszerető, hanem okos nép is, és ha választania kell egy szomorú és egy vidám barakk között, akkor a vidámabbat választjuk. Ettől még a barakk barakk marad. Amikor a 80-as évek második felében eljött a pillanat, akkor azonnal megmozdultunk - fűzte hozzá. Elmondta azt is, a legvidámabb barakk 56-ból is ered, amikor a magyar nép fellázadt, és a kommunisták is megismerhették a kiszolgáltatottságot. Rájöttek arra, hogy jobb a békesség -jegyezte meg. "A közép-európai átalakulásokat, szabadságharcokat az tette visszafordíthatatlanná, hogy sikerült létrehozni a német egységet." Orbán Viktor aláhúzta, ha egy rendszernek nincsenek erkölcsi fundamentumai, akkor az ingatag.

A Kádár-rendszer 56 eltiprásából nőtt ki, egy erkölcstelen politikai akció eredményképpen jött létre, ezért a kommunista rendszer mindig is ingatag maradt Magyarországon - fogalmazott.

A kormányfő szerint a rendszerváltás nem néhány politikai nyilatkozat miatt történt. Négy nagy tömegmegmozdulás világossá tette: a rendszerváltáshoz szükséges politikai erő összegyűlt Magyarországon - fűzte hozzá. A nagy tömegrendezvények közül a kormányfő kitért az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásra, az 1989. március 15-i ünnepségre, a bős-nagymarosi erőmű elleni tüntetésre és az 56-os áldozatok újratemetésére.

A beszélgetésen szóba került a korabeli nemzetközi helyzet is. A kormányfő szerint itt a kulcskérdés a német egység volt. A Páneurópai Pikniknek óriási a jelentősége, mert fontos lépés volt a rendszerváltás nemzetközi feltételrendszerében - tette hozzá. A közép-európai átalakulásokat, szabadságharcokat az tette visszafordíthatatlanná, hogy sikerült létrehozni a német egységet. A német egységet a rendszerváltás pecsétjének tekinthetjük - jegyezte meg.

Orbán Viktor felidézte, a 80-as évek második felében, vagy 1990-ben egyszerűnek tűnt minden. Volt egy sikeres, gazdag, erős, jólétet biztosítani képes nyugat és a lerongyolódott Kelet-Közép-Európa, így magától értetődő volt az, hogy ami ott működik, azt kell itt is felépíteni. A kormányfő szerint ma már az tűnik helyes gondolkodásnak, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy nekünk, magyaroknak itt és most mi a jó. Nem pedig úgy, hogy hol csinálják jobban, és vegyük át azokat - húzta alá.

Megjegyezte: a kulturális különbségek miatt nem vehető át a kínai, orosz, japán vagy dél-koreai modell, "mert mi magyarok vagyunk, alapvetően keresztény kultúrkörből, szabadság által motiváltan, hát nekünk egy más rendszert kell a gazdaságban is, meg a politikában is építenünk". Megemlítette ugyanakkor: "nem tudunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai boldogulási irányzathoz, amely jól láthatóan folyamatosan veszíti el a tartalékait, vagy talán már fel is élte".

"Egész Nyugat-Európa valami megújulás után kiált, mindenki azt nézi, hogy honnan jön már egy gondolat, ami valami energiát, frissességet, iránymutatást hoz ebbe a mostani, világgazdasági értelemben zsugorodó nyugati kultúrkörbe" - fogalmazott Orbán Viktor, szembeállítva a jelenlegi helyzetet a kilencvenes évek elejével, amikor - mint mondta - annyi volt a feladat, hogy "csináljuk Ausztriát Magyarországon".

A 90-es évek elejétől egy liberális közszellem uralkodott el Magyarországon - elevenítette fel a miniszterelnök. Elhitették velünk, hogy a demokrácia csak akkor lehet demokrácia, ha liberális, a piacgazdaság csak akkor piacgazdaság, ha liberális, a jogállam csak akkor jogállam, ha liberális - mutatott rá.

Az Ellenzéki Kerekasztalra visszaemlékezve Orbán Viktor azt mondta: a Fideszben mint radikális, antikommunista függetlenségi mozgalomban rengeteget beszélgettek arról, hogy meddig érdemes a mély változások mellett lándzsát törni, és végül azt a megoldást választották, hogy "olyan radikálisnak kell lenni, amennyire csak lehetséges, mert ha esetleg visszarendeződés is lesz, ez a közép-európai történelem, a visszarendeződés is arról a pontról indul, ameddig sikerül eljutni".

"Azt a következtetést vontuk le, hogy most, amikor lehet előremenni, nem kell okoskodni, nem kell nagyon nagy teóriákat fölépíteni, hanem csinálni kell a dolgot, mindent csinálni kell, ami a szabadság irányába viszi az országot" - fogalmazott.

Orbán Viktor elmondta, a rendszerváltás után, annak eredményeként a szabadság helyzete egyértelműen jobb lett, ebben a rendszerváltás teljesítménye ötös. Folyatódott az infláció és a hitelfelvétel, ezekben a rendszerváltás nem hozott változást; a munkanélküliség, a rend és a közvagyon helyzete viszont rosszabb lett - fejtette ki. Amiben jól teljesítettünk, azt meg kell őrizni, amiben rosszul, azt meg kell változtatni - szögezte le a kormányfő.